Fogalomtár

  • Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó , amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.
    forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vállalat

  • A kapcsolt vállalkozások olyan vállalkozások, amelyek egy érdekeltségi körhöz tartoznak, tulajdonosaik között átfedés van. Ennek akkor van jelentősége, amikor egymással szerződést kötnek, mert ekkor a transzferárak eltérhetnek a piacitól, és ez adóelkerülésre ad lehetőséget. Ezért a kapcsolódó vállalkozásoknak a szerződéseiket be kell jelenteni, és speciális dokumentálási eljárásokat kell követniük.

    • információkat állít elő, tehát a tájékoztatás eszköze
    • tevékenységként is definiálható: megfigyel, mér és feljegyez
    • bizonylatok, dokumentumok összessége
    • a vállalkozók működését, tevékenységét bemutató információs rendszernek tekinthető A gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, ellenőrzését, elemzését és beszámolását, azaz beszámoló készítését jelenti.
  • Az egyszeres könyvvitel a vállalkozó tulajdonában lévő pénzeszközökről, annak eredetéről és a pénzforgalmi gazdasági eseményekről vezetett folyamatos, zárt rendszerű nyilvántartás. Itt a pénzmozgások kerülnek feljegyzésre. A nyilvántartás eszköze a naplófőkönyv. Az egyszeres könyvvitelt nevezik pénzforgalmi könyvvitelnek is.

  • az információ elsődleges címzettje szerint, megkülönböztetünk:

    • pénzügyi számvitelt és
    • vezetői számvitelt

    forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Számvitel

  • A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére.

  • A vezetői számvitel a számvitelnek az a területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható. A pénzügyi számvitel tartalmát a számviteli törvény szabályozza. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi számvitel alapvetően a piac szereplői számára – azaz külsők részére – ad információkat. A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntések megalapozásában.

  • A könyvviteli mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely

    • adott időpontra vonatkozóan
    • pénzértékben tartalmazza
    • a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait
    • fajtájuk, összetételük és
    • eredetük, származásuk szerint.

    forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mérleg_(számvitel)

  • Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük (fajtájuk, összetételük, megjelenési formájuk) szerint vizsgáljuk, akkor a vagyont eszköznek nevezzük.

  • Ha a vagyont eredet szerint mutatjuk ki, úgy forrásról beszélünk.

  • A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait tartalmazza adott időpontra vonatkozóan. Ezt az időpontot nevezzük fordulónapnak.

  • Az immateriális javak olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozó tevékenységét.

  • A tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem.

  • A befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre ( osztalékra , kamatra) tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

  • Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig – egy éven belül – szolgálják. A forgóeszközök négyfélék lehetnek:

    • készletek
    • követelések
    • értékpapírok
    • pénzeszközök
  • A készletek a gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek részt és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. A készletek lehetnek vásárolt és saját termelésű készletek.

  • A követelések különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki.

  • A pénzeszközök azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítségével a vállalkozó az eszközök cseréjét bonyolítja.

  • Saját forrásként – saját tőkeként – a mérlegben olyan tőkerészt szabad szerepeltetni, amelyet

    • a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet
    • a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozásnál.
  • Az idegen források – másképpen kötelezettségek – a különféle szerződésekből eredő, pénzértéken kifejezett elismert tartozások, amelyek a másik fél által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a vállalkozó tartozását még nem egyenlítette ki.

  • A leltározás az a tevékenység, amelynek során megállapítjuk a vállalkozó kezelésében és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket.

  • A leltár olyan tételes – jegyzékszerű – kimutatás, amely a vállalkozó vagyonelemeit összetétel (azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan mennyiségben és/vagy értékben részletesen mutatja.

  • A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

    • teljesség,
    • valódiság,
    • világosság,
    • tételesség és
    • ellenőrizhetőség
    • mennyiségi felvétel
    • nyilvántartásoktól független mennyiségi felvétel
    • nyilvántartások alapján történő mennyiségi felvétel
    • egyeztetés
    • folyószámla-egyeztetés
  • Az újratermelési folyamatot alkotó eleme. A gazdasági esemény olyan beavatkozás, amely változást idéz elő a vállalkozás vagyonának összetételében és eredményének alakulásában.

  • A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a

    1. valóságnak megfelelően,
    2. folyamatosan,
    3. zárt rendszerben (hézagmentesen),
    4. áttekinthetően mutatja.
  • Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

    1. a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,
    2. az éves nettó árbevétel az 1 000 millió forintot,
    3. a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
  • A számviteli törvény szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama jellemzően megegyezik a naptári évvel.

  • Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye választ ad arra, hogy a vállalkozó üzletmenetében (a termék, a szolgáltatás termelésében, eladásában) milyen összegű eredményt ért el.

  • Pénzügyi műveletek eredménye megmutatja, hogy a vállalkozás mennyire volt eredményes a pénzügyi ügyletek lebonyolításában.

  • Szokásos vállalkozási eredmény egy összesítő eredménykategória, az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a Pénzügyi műveletek eredménye összege.

  • Rendkívüli eredmény választ ad arra, hogy a rendkívüli tételek milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás eredményére. Rendkívüli tételek olyan bevételek és ráfordítások, amelyek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.

  • Adózás előtti eredmény összesítő eredménykategória, mely megmutatja, hogy mennyi a vállalkozásnál az üzleti évi eredménye. A szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összegzéséből állapítható meg.

  • Adózott eredmény megmutatja, hogy adófizetési kötelezettség teljesítése után az adózás előtti eredményből mennyi marad a vállalkozásnál.

  • Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.

  • Értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az immateriális javak , a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése összegét.

  • A mérleg szerinti eredmény kifejezi, hogy az üzleti évben elért eredményből milyen összegű lesz a saját tőkéhez való hozzájárulás.

  • A bekerülési értéknek (beszerzési árnak, illetve előállítási költségnek) tekintjük azt a ráfordítást, amely az eszköz létesítése, megszerzése, üzembe helyezése miatt az üzembe helyezésig, vagy a raktárba történő beszállításig felmerült és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető.

  • Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. Így az import beszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz.

  • Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja.

  • A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani.

  • A számvitel törvény szerint meghatározott eszközöknél értékvesztést kell elszámolni, ha az érintett eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke.

  • A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

  • Kötelező a könyvvizsgálat – a néhány kivételtől eltekintve – minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

  • Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 100 millió forintot és a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 főt.

  • A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni. A vállalkozás a közzétételi kötelezettségének a beszámoló Céginformációs Szolgálathoz történő megküldésével tesz eleget.

  • A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. Mindez azt jelenti, hogy a számviteli törvény meghatározza a számviteli politika – előírt tartalommal történő – elkészítési kötelezettséget.

    • a számvitelpolitikai döntések, becslések,
    • az eszközök és a források értékelési szabályzata,
    • az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
    • az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat,
    • a pénzkezelési szabályzat,
    • a számlarend,
    • a bizonylati szabályzat.
  • A kiegészítő melléklet az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló része. A kiegészítő melléklet lényege abban fogalmazható meg, hogy az tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek.

    1. Általános rész
    2. Specifikus rész
    3. Tájékoztató rész
    4. Cash flow kimutatás
  • A cash flow pénzáramlást jelent, összeállítása azt a célt szolgálja, hogy bemutassa azokat a főbb tényezőket, illetve területeket, amelyekhez egy üzleti év gazdasági eseményei során pénzeszközmozgás tartozik. A cash flow kimutatás tartalma a következő:

    1. Az operatív cash flow
    2. A befektetési cash flow
    3. A finanszírozási cash flow
  • A működési cash flow az üzleti tevékenységgel szorosan összefüggő pénzmozgásokat tartalmazza.

  • A befektetési cash flow azokat a pénzmozgásokat tartalmazza, amelyek a befektetett eszközök megszerzéséhez (pénzkiadások), illetve eladásához kapcsolódnak.

  • A finanszírozási cash flow a pénzügyi műveletek hatását mutatja be a pénzáramra Készletek fogalma Készletek az olyan anyagi eszközök, amelyek a gazdálkodó tevékenységét rövid távon,közvetlenül vagy közvetetten szolgálják.

  • Az Áfa végső fogyasztást terhelő, többfázisú, nettó forgalmi adó, amelyet a termelés, forgalmazás minden szakaszában meg kell fizetni.

  • „A termék értékesítése birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

  • lízing, olyan bérleti szerződés, ahol a szerződés eleve rendelkezik arról, hogy a bérbevevő a termék feletti rendelkezési jogosultságot legkésőbb az utolsó bérleti díj megfizetésével illetve a szerződés lejártával megszerzi.

  • A Ptk. szabályai szerint a bizományos a megbízó javára, de a saját nevében köt adásvételi szerződést.

  • minden olyan tevékenység,ami nem minősül termékértékesítésnek, de fizetnek érte.

    • minden olyan tevékenység, ami nem minősül termékértékesítésnek,
    • jogok és immateriális javak értékesítése, (jog-átengedés sajátos esete az értékpapír-ügylet)
    • kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, valamely helyzet állapot tűrésére
    • közvetített szolgáltatások
  • Harmadik ország területéről a Közösség területére történő termék-bejuttatás.
    (A vámunió nem esik egybe az áfa szempontjából vett uniós területtel. A tv. 1. sz. melléklete tartalmazza. azokat a területeket, amelyek nem az egyes tagállamok részeiként kezelendők áfa szempontjából.)

  • A transzferár azt jelenti, amit két nem független vállalkozás egymás között használ.

    A transzferár leggyakrabban eltér a piaci ártól, ez viszont problémákat okozhat. Jó példa, ha egy ellenőrzésnél, nem fogadják el a transzfer árat és utólag ármódosítás szükséges. Ebben az esetben, az ár módosítás minden hátrányával és következményével együtt végre kell hajtani ( mulasztási bírság, adóhiány befizetése, késedelmi pótlék)